Halál a tortán

Az édeskés tésztába vágott éles kés véres

és a cukormázas életkép sem életképes többé.

Rég halott a hal a tortán, a torkán ha kiférne nyögné:

Kénes bűzzel oszoljatok ti is temetetlen döggé!

Kéjes orgiáitok hada úgyis véges.

Rémes, hogy hiába a torta, én ülök tort a végén.

Majd ha már Csonka Pici picit csonka

és hamiskás dingdongja halálhörgésbe csap át,

hátradőlve hallgathatjuk a dögvész harangját

ahogy baritonban bongja, hogy eljött a szabadság

húsotokból készül a húsvéti sonka,

soha nem lesz kegyelem már!

Majd ha reggel atom villan, és élő adásban

vademberek villával vájják ki villalakók szemét,

a reggel kakasszóra hozza a katasztrófa szemétsöprő szelét

senki sem siratja már néhai nímandok tetemét

akkor üdvöz(ü)lünk a való világban

s villámokkal érkezik az apokalipszis.

Majd ha bulímiás bulák buli helyett

lapáttal dobálnak hullákat halomra

narkomán nihilisták képét verik buciból cipóra

akkor már nem hiába állt a bitófa

az akácos hűs lugasa mellett,

amit kellett megtettünk, eljött a kánaán!